A Kínai Újév, vagy kínai Holdújév, vagy tavaszünnep 2024-ben február 10-én, szombaton van. Ekkor ér véget a Nyúl éve, és a Sárkány veszi át a helyét (ezután a Kígyó, a Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya, Disznó, Patkány, Bivaly, Tigris következik). Ez az ünnepnap a kínaiak legnagyobb ünnepe, a legfontosabb esemény náluk. Az ország apraja-nagyja felkerekedik, hogy a rokonokkal, családtagokkal ünnepelje az újév kezdetét, amire már hetekkel korábban elkezdenek készülődni.
Mikor van pontosan a Kínai Újév napja?
A Kínai Újév napja minden évben máskor van. A pontos napját bonyolult számításokkal határozzák meg, de nekünk, akik a Gergely naptárt használjuk leginkább úgy a legkönnyebb megérteni, ha a február 4-éhez legközelebb eső újhold napját vesszük. (Így a Kínai Újév mindig valamikor január 21 és február 21 közé fog esni)
Hagyományok a Kínai Újév ünneplésekor
A Kínai Újév ünneplésekor számos hagyományt tartanak a kínaiak. Mindegyik az újév bőségéről, gazdagságáról és boldogságáról szól, legyen szó akár a hagyományos ételekről, akár számunkra babonának tűnő szokásokról.
Jellemző, hogy a Kínai Újév előestéjét is megünneplik, ami olyan, mint a keresztény Szenteste és a mi Szilveszterünk egyszerre. A házat már korábban kitakarítják, de mindig kívülről befelé söprik a koszt, amit aztán nagyon óvatosan visznek ki a hátsó ajtón, nehogy a szerencsét is kisöpörjék a házból. Az Újév előestéjén már semmilyen takarítóeszköznek nem szabad elől lennie és az újév napján sem szabad takarítani.
Bőségesen főznek, hogy maradjon az Újévre is, ugyanis ez kedvező jelnek számít. Előszeretettel fogyasztják ilyenkor a hagyományos ételeket. Hal például szinte mindig kerül az asztalra, hiszen ez a bőséget jelképezi. A niangao egy ragadós tortaszerű rizspogácsa, ami a jólétet szimbolizálja, vagy a jiaozi, ami egyfajta tészta étel, ami a hosszú életet adja.
Jellemzően piros szalagokat, papírcsíkokat ragasztanak az ajtókra, hogy elijesszék a Nian-t egy szörnyeteget, aki fél a vörös színtől. A vörös szín hagyományosan a bőséget, boldogságot és vidámságot is szimbolizálja.
A családok összegyűlnek, megajándékozzák egymást és sok helyen petárdákat is durrogtatnak, és színpompás tűzijátékokkal ünneplik az újév eljövetelét. Ez utóbbi nemcsak zajkeltés, mint nálunk, hanem a rossz szellemek elijesztésére is hivatott. Jellemző a sárkánytánc, illetve az oroszlántánc, ami a felvonulások egyik leglátványosabb eleme.
Éjfélkor a ház összes ajtaját és ablakát kinyitják, hogy az Óév minden bújával, bajával távozhasson.
Milyen hagyományok érvényesek az Újév első napjára?
Az újév első napja a kínaiaknál is meghatározó az egész évre vonatkozóan, éppúgy, mint nálunk. Ilyenkor nagyon fontos, hogy minden a lehető legjobb legyen. Még a betegek is kikelnek az ágyukból, nehogy egész évben betegek legyenek.
Nem szabad semmilyen negatív jelentésű szót kimondani, sőt, még a 4-es számot sem szabad használni, ugyanis annak kimondása nagyon hasonlít a „halál” szóra. Ezen a napon a gyerekek bátran csintalankodhatnak, ugyanis nagyon valószínű, hogy nem kapnak ki érte, hiszen nem szabad sírni senkinek. Ugyanis ha valaki újév napján sír, akkor egész évben sírni fog.
Újév első napján, vagy egyes helyeken az óév utolsó napjának ünnepi vacsorája után kis piros borítékot, Lai see-t ajándékoznak a gyerekeknek és a nőtlen fiatalembereknek, benne papírpénzzel, ami szerencsét és sokáig tartó fiatalságot hoz számukra.
A pénz összege mindenképpen páros szám. A páratlan szám ugyanis szerencsétlenséget hoz. A gyerekek is átadják a jókívánságaikat az idősebbeknek. Majd következhet a közös játék, a felvonulás megtekintése, vagy akár közös tv nézés.
